Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a koronavírus-járványhoz? Miért volt nagyobb a félelem márciusban, mint szeptemberben, amikor most ráadásul még jóval több fertőzöttről is van tudomásunk? Egyáltalán, mi határozza meg azt, hogy az emberek mitől félnek? Lehet-e racionális a félelem? A következő percekben Szántó Richárddal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

A járványügyi szabályokra hivatkozva több iskolába és óvodába nem engedik megtartani a református hittanórákat. Van, ahol csak három hetente van református hittan, mert az osztályt nem bontják szét, így egyik héten etika, másik héten katolikus hittan, harmadik héten református hittanórát tartanak. Az külön pikantériája ennek, hogy van olyan osztály, ahol nincs is református hittanos, mégis a református lelkész tartja nekik az órát három hetente.

Újra fontos lenne, hogy minél többen kitöltsék a Magyar Adatszolgáltató Kérdőívet, azaz a MASZK-ot. A koronavírus-járvány kezdeti szakaszában volt olyan nap, hogy 60 ezren töltötték ki a tesztet, a nyáron viszont már csak pár százan vagy ezren tették ezt meg.

A szakember szerint bár úgy tűnhet, unalmas papagájszerű ismétlés ez, de a legfontosabb továbbra is a maszk használat, a gyakori kézmosás és a távolságtartás. Szerinte a tavaszi járványidőszak csak gyakorlat volt ahhoz képest, ami most ősszel vár ránk. Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársával beszélgetünk.

A protokollt az adott intézmény helyi sajátosságai szerint kell alkalmazni, de még így is sok kreativitást igényel az intézményvezetőktől és a pedagógusoktól ennek betartatása és kivitelezése. Például a közösségi terekben a szociális távolság megtartása a létszám korlátozásával (mondjuk a csengetési rend eltérő megállapításával), a közösségi terek felosztásával valósítható meg. Ahol ez nem biztosítható, ott javasolt a maszk viselése a felső tagozatos és középiskolás tanulók számára.

Csökkentett üzemmódban, de megtartják a tanévnyitót a Jókai Mór Református Általános iskolában vasárnap. Mócsánné Nagy Ágnes, az intézmény igazgatója rádiónknak elmondta: ezúttal csak az első osztályosokat és szüleiket várják - a szokásokhoz híven - a Református Templomba. Közlése szerint már júliusban kidolgoztak egy eljárásrendet a szeptemberi tanévkezdésre, amit a minisztérium központi intézkedési terve is megerősített.

A koronavírus-járvány miatt tömegek döntöttek úgy, hogy idén nyáron nem nyaralnak. Azok közül, akik elindultak, sokan a szokásos külföldi nyaralás helyett most Magyarországon maradtak, sokan a Balatonra mentek. De nem volt mindig természetes, hogy az emberek pihenési céllal utazzanak.

A koronavírus-járvány miatt a vásárosnaményi kórházban szabadították fel azokat az ágyakat, amelyeket a miniszteri rendelet szükségessé tett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az első hullám elcsendesedése után azonban létrejötte egy "Nem adjuk a kórházunkat" Facebook-csoport, akik augusztus elején tüntetést is szerveztek azért, hogy a kórház újra úgy üzemeljen, mint korábban. Pénteken újra tüntetés lesz a városban. A kórház szeptember elsejétől több osztályt újraindít a beregi városban.

Amióta tart a koronavírus-járvány, többektől kértünk interjút, akik megfertőződtek, és akár kórházba is kerültek. Szerettük volna, ha elmondják, mit tapasztaltak meg. Eddig egyikük sem vállalta az interjút. Biró Csongor azonban kivétel volt. Most az Európa Rádió hallgatóinak is elmeséli, hogyan vezetett az útja egy egyszerű megfázásnak hitt betegségből, a fertőző osztályra, ahol 22 napot töltött. Biró Csongor eddig is komolyan vette a járványt, használt maszkot, fertőtlenítette a kezét, de azóta, hogy megjárta a Szent László Kórház infektológiai osztályát, már rá is szól azokra, akik nem használnak maszkot ott, ahol az kötelező lenne.