2022-ben közösségi összefogásnak köszönhetően ismét megindulhatott a munka, társadalmi munkában tárják fel, bontják ki és konzerválják a várfalakat. Cserépvár romjait, amely Borsod vármegye egyetlen tartósan török tulajdonú vára volt, Cserépváralja községtől keletre, a Bükk déli lejtőjén, a Nádor-völgyben fekvő Vár-hegy 291 méter magas vulkáni kúpján találjuk. Eger előváraként szolgált egyébként Sirokkal és Szarvaskővel együtt, azonban volt egy speciális funkciója is, hiszen éléskamraként használták feltehetően már a török kor előtt is.

A Miskolci Galériában megtartották a XI. Északkelet-Magyarországi Regionális Régészeti Konferenciát.

A Vidék Kincse Egyesület „Szabolcs, a történelmi emlékhely” címmel rendezett konferenciát január 24-én, melyen bemutatták az azonos címmel megjelent, Mordovin Maxim, Németh Péter és Sipos László által jegyzett kötetet is. Az esemény apropóját az adta, hogy a Szabolcsi vármegye névadó és egyben legrégebbi települése tavaly megkapta a történelmi emlékezethely címet.

A vegyes földdel kevert, csontokat tartalmazó talajt fémdetektorral vizsgálták át. Először egy ezüst pecsétgyűrűt találtak, ami a kora újkorból származhatott és még más korszak leleteire is rábukkantak. A kutatásról és az eredményekről Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese számol be.

A 10-11. században itt élt közösség lakóházaik között folytattak vizsgálatot a régészek, amikor több földbe mélyített kohó került elő. Ezekben a csonkakúp alakú, agyagból felépített, zömök, nagyobbrészt földbe mélyített kohókban végezték a kohósítást. Ezzel régi tényt sikerült megcáfolni, miszerint kohók mellett nem voltak települések és most bebizonyosodott, hogy életvitel szerűen laktak itt. Az elmúlt időszak rendkívüli eseménye volt, hogy az egyik, jó állapotban megmaradt kohót restaurátorok daru segítségével egy az egyben felvették és a múzeumba szállították.

Debrecenben a Déri Múzeum munkatársai május 27-én és 28-án misztikus, tudományos programokkal várják az érdeklődőket. A látogatók a túlvilág, azaz „A Csillagos ég lakói” állandó tárlatot tekinthetik meg Hajdú Zsigmond régész előadásával fűszerezve. A rendezvény mindkét napján lehetőség van egy, a város határában jelenleg folyó ásatás megtekintésére.

A látványtervek a napokban láttak napvilágot, de a közösségi médiában a kommentelők nagy erőkkel támadták a koncepciót. Ringer István régésszel, múzeumigazgatóval, a feltárás vezetőjével erről beszélgetünk.

Unikális műtárgyakkal és interaktív elemekkel nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumában az Egy eltűnt vár nyomában című kiállítás. Az újhelyi vár régészeti feltárása 13 éve folyik, az azóta eltelt időben számos érdekes és fontos lelet került a felszínre, amely mind mélyebb ismeretet ad a 13. századi vár történetéről. Az ásatást a kezdetektől Ringer István régész- múzeumigazgató vezeti, aki a kiállítás kurátoraként a legérdekesebb tárgyak bemutatásával kezdi a tárlatvezetést.

A Bihari Múzeum, a Hajdúsági Múzeum és a Déri Múzeum együttműködésével június 19-én és 20-án a Régészet Napja programjaira vátják az érdeklődőket Hajdú-Biharban négy helyszínen.