A Debreceni Állatkert február elsejétől teljes jogú tagja lett az Európai Állatkerti- és Vadállatorvosok Szövetségének. A szervezet 1996 óta fogja össze ennek a speciális területnek a szakembereit 40 ország állatkertjeiben és vadasparkjaiban.

Február 2-án volt a vizes élőhelyek világnapja, 1971-ben, ezen a napon írta alá 18 ország a Ramsari Egyezményt. A dokumentum a vizes élőhelyek, a madárvilág védelméről szól. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, jelenleg csaknem 30 területe van a listán. Az egyik, a Sátoraljaújhelyhez közel elterülő Bodrog-zug.

Január 28-a az adatvédelem világnapja volt melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az adatvédelem fontosságára. Miért van erre szükség, milyen lépéseket tett adataink védelme érdekében az Európai Unió, és mit tapasztalnak ebből a Nyíregyházi Törvényszéken? Erről beszélgetünk a következőkben.

Diósgyőri Református Gyülekezeti Ház A “Házasság hetéhez” kapcsolódóan egy olyan – gyakorlat orientált – előadássorozatra hívja a párokat, amelyen gyakorlati eszközök segítségével, megalapozhatják, fejleszthetik, megerősíthetik a kapcsolatukat. A sorozat elsősorban bibliai szemléletű, de vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenkit várnak a jövőhéten.

Többen látogatták tavaly a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárat és a beiratkozók száma is több volt 2019-ben, mint az azt megelőző évben. Mintegy 33 százalékkal emelkedett a beiratkozók száma 2019-ben és 37 százalékkal többen látogattak el hozzájuk. Szám szerint ez azt jelenti, hogy mintegy 279 ezren vették igénybe a központi és fiókkönyvtárainak a szolgáltatását.

Újabb borsod megyei kistelepüléseken élő hátrányos helyzetű általános iskolásoknak segítenek egyebek mellett a tanulásban a miskolci egyetemisták. A „Tanítsunk Magyarországért” elnevezésű programban indított kurzusban résztvevő hallgatók játékos feladatok során ismerkedtek meg leendő általános iskolás mentoráltjaikkal. A boldvai általános iskola az indulásától részt vesz a programban. Az országos program koordinátora Borsod megyében a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara.

Ezzel a címmel szervezett a DEAC fogyatékkal élők számára életmód és mozgásterápiás napot. A cél, hogy az egyetemen tanuló fogyatékos diákok részt vegyenek az intézmény testnevelés kurzusain. A programra több mint 100-an regisztráltak, akik előadást hallhattak a mozgás fontosságáról, számukra megfelelő sportprogramokon, illetve egészségügyi szűrővizsgálaton vehettek részt.

Bár a legtöbb megmérettetés során még várnak további fordulók a tanulókra, de több tantárgyból és meglehetősen nagy számban jutottak felsőbb szintekre. Velük és felkészítő tanáraikkal beszélgetek a következő percekben.

Manapság egyházi berkekben a kántori (orgonista, kórusvezetői) szolgálatot végzők nagy része a szabadidejükben orgonáló, de más foglalkozású gyülekezeti tagok köréből kerül ki. Perspektívát jelenthet-e a mai fiataloknak, hogy az egyházzene területén képezzék magukat tovább, hogy hivatásul ezt válasszák? Minderről Kissné dr. Mogyorósi Pálma a Nyíregyházi Városi gyülekezet kórusának karnagya, egyházzenész a Debreceni Egyetem, Zeneművészeti Karának oktatója nyilatkozott rádiónknak.

120 éve született Fekete István magyar író, akit Jókai után a legtöbben olvasnak Magyarországon. Generációk nőttek fel állatregényein, műveiben irodalmi szintre emelte a természet és a vele harmóniában élő ember ábrázolását. Mesterien bánt a magyar nyelvvel, s jól ismerte a magyar néplelket. Ifjúsági íróként beszéltek és beszélnek róla, pedig művei minden korosztályhoz szólnak. A rendszer, amelyben élt, üldözte és tiltotta, mert nevén nevezte a dolgokat, s erős Istenhite átsugárzott a szövegein is. Nemcsak írt a keresztény hitről, hitelesen meg is élte azt. Születésének 120. évfordulóján Nyiri Péterrel, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatójával, irodalomtörténésszel beszélgetünk Fekete István életéről, műveiről, s arról, hogy milyen nagy szükség van tiszta hangjára, nyelvi igényességére, hitére a mai világban.