Törvényjavaslat készült a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról, vagyis a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá változtatásáról. A témában a Magyar Népművelők Egyesülete elnökénél érdeklődtünk.

Nem mindegy ebben a bezártsággal terhes időszakban, hogy milyen műfajú zenét hallgatunk. A szakember a klasszikus zene hallgatását, a népdalok, zsoltárok éneklését ajánlja, ugyanis a történelem és a zenepszichológia is bizonyítja, hogy ezen műfajok, nyugtató hatással vannak a lélekre.

A klubrendezvényeken a tudomány szereplői, a kulturális élet neves személyiségei tartanak előadásokat. Az „Élet-öröm – Előadások és mesék mindennapi betevő örömeinkről” című előadássorozatban egyebek mellett arra a kérdésre keresik a választ, hogy létezik-e, s ha igen, hol és hogyan találhatjuk meg a boldogságot – a családban, a munkánkban, a hobbinkban, vagy elsőként magunkban keressük? Baráti kapcsolatainkban? Netalán a pénz tesz boldoggá?- emelte ki a témák közül Szabó Tóth Kinga a MAB klub elnöke, a Miskolci Egyetem bölcsészettudományi karának dékánhelyettese.

10 éve alakult meg Miskolcon a Városszéli Betyárok néptánccsoport, Bayer Attila és Nyíri Gábor oktató, néptáncos vezetésével. Elsősorban felnőtteket várnak a foglalkozásokra, különlegesség, hogy csak férfi táncokat tanítanak, de leányok is részt vehetnek az oktatáson. Hétfő esténként tartják a próbáikat, ahova várnak minden táncos kedvű embert szeretettel.

Február 21-én volt Puccini: Tosca című operájának premierje a Csokonai Színházban. A rendező, Gábor Sylvie vállaltan női szemszögből közelít az operához, melyben Tosca erős, érzékeny nőként jelenik meg.

Idén is négy kategóriában nyújthatnak be pályázatot az érdeklődők, egészen március végéig, és ebben az évben is lehetőséget ad az utófinanszírozásra az alapítvány.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával idén is meghirdeti tavaszi koncertsorozatát a Művészi Zene Kör Debrecenben. A program egyik része az ifjúságra fókuszálva elsősorban a hangszerek megismertetésén keresztül viszi közelebb a klasszikus zenét a hallgatósághoz, az iskolás korosztály tehetséges kis zenészeit is bemutatva. A sorozat másik része a Kortársművészek Kortársművészetben címet viseli és egyfajta közös alkotás más művészeti ágak képviselőivel zenei ihletésre.

Többen látogatták tavaly a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárat és a beiratkozók száma is több volt 2019-ben, mint az azt megelőző évben. Mintegy 33 százalékkal emelkedett a beiratkozók száma 2019-ben és 37 százalékkal többen látogattak el hozzájuk. Szám szerint ez azt jelenti, hogy mintegy 279 ezren vették igénybe a központi és fiókkönyvtárainak a szolgáltatását.

120 éve született Fekete István magyar író, akit Jókai után a legtöbben olvasnak Magyarországon. Generációk nőttek fel állatregényein, műveiben irodalmi szintre emelte a természet és a vele harmóniában élő ember ábrázolását. Mesterien bánt a magyar nyelvvel, s jól ismerte a magyar néplelket. Ifjúsági íróként beszéltek és beszélnek róla, pedig művei minden korosztályhoz szólnak. A rendszer, amelyben élt, üldözte és tiltotta, mert nevén nevezte a dolgokat, s erős Istenhite átsugárzott a szövegein is. Nemcsak írt a keresztény hitről, hitelesen meg is élte azt. Születésének 120. évfordulóján Nyiri Péterrel, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatójával, irodalomtörténésszel beszélgetünk Fekete István életéről, műveiről, s arról, hogy milyen nagy szükség van tiszta hangjára, nyelvi igényességére, hitére a mai világban.