A nemzeti összetartozás napján a MODEM munkatársai újabb három, sárga kört festettek fel a Déri téren. A Déri Múzeum első körei a Trianon 100 virtuális kiállításba viszik el a látogatókat.

Egy szláv korridor létrehozásának terve is napirenden volt az első világháborút lezáró osztozkodásánál, amely összekötötte volna az északi és a déli szlávokat - persze épp Magyarországból kihasítva még egy darabot. A terv végül Ausztria területi igényei miatt nem jött létre, bár ők is kaptak területeket hazánkból. A részletekről Timár Gábort, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét hallják, aki azt is elmeséli, ebben a határmegállapításban is szerepet játszott egy vasútvonal, ám ezúttal ez nekünk kedvezett.

1974 óta minden év június 5-én megtartják az ENSZ által létrehozott Környezetvédelmi Világnapot, melynek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a környezettudatosság fontosságára. Az évek során az esemény a nyilvános tájékoztatás globális platformjává vált, amelyet széles körben – több mint 100 országban – ünnepelnek.

Soha nem látott dokumentumokat is bemutat a Reformátusok és Trianon című ismeretterjesztő film. Magyarország és egyben Közép-Európa legnagyobb protestáns felsőoktatási intézményeként a Károli Gáspár Református Egyetem kiemelten fontosnak tartja a magyar református identitás erősítését. Ennek jegyében készítette el az egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetén belül működő Reformáció Öröksége Műhely a Reformátusok és Trianon című harmincperces ismeretterjesztő filmet. A film forgatókönyvíró-rendezője Ablonczy Bálint, a Reformáció Öröksége Műhely vezetője volt.

Ravasz László Erdélyben püspökhelyettes volt, a trianoni határhúzások idején hívták meg Budapestre lelkésznek, végül úgy döntött, ha püspöknek is megválasztják, elköltözik a családjával Kolozsvárról a fővárosba. De hogy élte meg Trianont? Hiányzott-e neki Erdély? Na és hogy látta utólag, kellett volna-e a románok között missziót folytatni, és jobb kapcsolatot kialakítani, még Trianon előtt? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ Literáty Zoltánnal, a KRE adjunktusával.

Fűthető, hőszigetelt, árammal és ablakokkal ellátott 4 férőhelyes elkülönítő konténert alakított ki a Debreceni Önkormányzat a Dobozi utcai hajléktalan éjjeli menedékhelyen. A konténer nemcsak a koronavírus-járvány alatt használható a fertőzésgyanús esetek elkülönítésére, a későbbiekben plusz férőhely lehet az ellátottak számára.

A méltó megemlékezés összeállításakor a szomorú eseményhez illő irodalmi, történelmi és zenei elemeket használtak föl. A diákok és tanáraik a járvány okozta nehéz helyzetben online készültek a produkcióra. A trianoni évforduló egyben a nemzeti összetartozás napja is, ami a szomorú múlt mellett a határok nélküli nemzeti egységet igyekszik szimbolizálni. Ezeket az üzeneteket tartották szem előtt a Kisrefi emlékező műsorának összeállítói is. Az intézmény vezetője azt mondta, máskor is komoly figyelmet fordítanak arra és minden alkalmat is kihasználnak annak érdekében, hogy tanulóik tisztában legyenek a külhoni magyarság helyzetével és átérezzék mindennek a mondanivalóját.

Tüdős Klára 1895-ben jómódú, debreceni, református családba született. Fiatal korában a táncért rajongott, az Operaház jelmeztervezője és a magyaros ruha megálmodójaként különleges, egyedi karriert futott be a 20-as, 30-as évek Magyarországán, majd a második világháború alatt embermentő tevékenységéről vált híressé.

Gondolták volna, hogy volt olyan település, amelyet Trianonban „nyert” Magyarország? A kérdés persze részben sántít, hiszen tudjuk: 1920 óta Magyarország önmagával határos. Azonban mégis van egy kivétel: mivel Horvátország csaknem 900 évig perszonálunióban állt Magyarországgal, és az 1868-as magyar-horvát kiegyezés tartalmazta a belső határokat.

Trianon egy igazságtalan békeszerződés volt, de nem az elveszett lignitbányák, erdők, hanem az a három millió magyar hiányzik, aki más ország állampolgára lett - mondja Ablonczy Balázs történész, a Trianon 100 kutatócsoport vezetője. Hozzáteszi: ha egy kicsit méltányosabb lett volna a békeszerződés, nagyságrendekkel más lenne a Kárpát-medencei magyar kisebbségi kérdés, mint ma. Ablonczy Balázzsal új könyve, az Ismeretlen Trianon apropóján beszélgettünk.