Béla bácsi 96 évesen még aranyérmet szerzett a kazanyi világbajnokságon, míg 97 évesen Európa csúcsot úszott száz méteres mellúszásban a 95-99 évesek kategóriájában. Béla bácsival 2017-ben beszélgettünk szegedi otthonában, akkor azt mondta az Európa Rádiónak, hogyha megéri a 100 évet, szeretne elindulni a budapesti Európa Bajnokságon. Sajnos ezt már nem érhette meg. 99 évesen, november 8-án a szegedi kórházban hunyt el. Rá emlékezve most a 2017. augusztusában rögzített interjúnkat hallhatják.

Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban - közölte a közelmúltban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek. A magyar statisztikák szerint a lakossági fűtés, égetés az elsőszámú légszennyező tevékenység, míg a második helyen a közlekedés áll, a régi dízel autók okozzák a legnagyobb problémát. A légszennyezésről beszélgetünk a következő percekben Tarr Katalinnal, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Iroda vezetőjével.

Első, vidéki állomására érkezett a Jószolgálati-díj 2018/19-es díjazottjait bemutató vándorkiállítás. A Városház téren elhelyezett szabadtéri tárlat életképeket jelenít meg a segítő szakmában dolgozók áldozatos munkájáról és a rászorulók mindennapjairól. A szabadtéri kiállítás egy hónapig látható a téren. A tárlat megnyitóján jelen volt a tavalyi év borsodi díjazottja, Tisza Levente is.

Az Alföld folyóirat szerkesztősége már a 60-as évektől jutalmazza nívódíjjal a kiemelkedő munkát végző szerzőit, ez az esemény a 70-es évektől a Debreceni Irodalmi Napokhoz kötődik, idén is három elismerés talált gazdára november 5-én a Nagyerdei Víztoronyban. A 2019-es Alföld-díjat Németh Zoltán költő-irodalomtörténész, Bengi László irodalomtörténész és Térey János debreceni költő-író-drámaíró kapta. Térey János posztumusz elismerésben részesült, özvegye, Harmath Artemisz vette át a díjat.

Idén is látogatottsági rekordot döntött a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje. Több mint negyvenezren keresték fel az intézményt, tízezerrel többen, mint tavaly. A nagy látogatottság új kihívás elé is állítja a dolgozókat, hiszen nemcsak a látogatási szabályokat kell újra gondolni, de egy új bejárati épület is szükségessé vált. Németh Anikó igazgató az Európa Rádió kitekintő című műsorában elmondta, a tervek szerint ez jövőre meg is valósulhat.

Az ország egyetlen ilyen jellegű szórakoztató intézménye a november elsejei ünnepi hosszú hétvégén még fogadta a látogatókat. Most a téli időszakra bezár, hogy kapuit jövő tavasztól a jubileumi 60. évét ünnepelve, megújulva, a tervek szerint új attrakcióval kiegészülve nyithassa meg. Ezért már ebben a szezonban is sokat tettek. Az idei feladatokról, programokról, látogatói számokról Nagy Gergely Sándor, a Nagyerdei Kultúrpark ügyvezetője számolt be.

Ősszel a közlekedési balesetek bekövetkezésében jellemzően szerepet játszik, hogy a gépjárművezetők nem az időjárási-, látási- és útviszonyoknak megfelelően vezetik járműveiket. Ebben az időszakban a járművezetők felelőssége: a járművük őszi-téli felkészítése, valamint a saját szemük épségének, a látásuk megfelelőségének biztosítása. Az őszi-téli átállással kapcsolatos felkészülés időszerű, melynek keretében fontos: a futómű, az akkumulátor, a gumiabroncsok, a világítás, a fékrendszer ellenőrzése, a jól működő ablaktörlő, a jégkaparó, a jégoldó spray és a megfelelő ablakmosó folyadék, vagy a páramentesítő használata.

Vajon lehet-e már tudni, hogy milyen telünk lesz? Egyáltalán, hogyan készülnek az időjárás-előrejelzések? Na és mennyire tartja megbízhatónak ezeket egy szakember? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következő percekben Allaga Tamással, a Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelező meteorológusával.

Markánsan le fog lassulni a magyar gazdaság jövőre a Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint. Mindez számokkal: a GDP a tavalyi 5,1 százalék után idén 4,3, jövőre pedig 2,7 százalékkal nő a GKI szerint. Mindennek a legfőbb oka az uniós források csökkenése lesz. A részletekről Karsai Gábort, a GKI vezérigazgató-helyettesét hallják.